S�mson �s Gergely, Capulet�k szolg�i p�rbajt kezdenek �brah�mmal �s Boldizs�rral, Montague-�k szolgaival. Verona hercege v�get vet a k�zdelemnek.

K�s�bb j�n R�me�, �s el�rulja bar�tj�nak, Benvolionak hogy szeret valakit.

Capulet meg�g�ri P�risznak, hogy ha l�nya, J�lia szereti �t, feles�g�l adja neki.

Capulet�k egy szolg�j�nak k�sz�nhet�en R�me� megtudja, hogy b�l lesz, �s J�lia is jelen lesz.

Capuletn� k�zben r� akarja beszelni J�li�t, hogy menjen feles�g�l P�riszhoz.

R�me� �larcban bejut a b�lba, de Tybalt �szreveszi. Tal�lkozik J�li�val, �s egym�sba szeretnek. K�s�bb megtudj�k, hogy sz�leik ellens�gek.

R�me� meg az �jjel visszasz�kik J�lia erk�lye al�, �s szerelmet vallanak egym�snak. A k�vetkez� nap a dajka seg�ts�g�vel megbesz�lnek egy tal�lkoz�t, L�rinc atya, pedig �sszeadja �ket.

Tybalt meg�li Mercutiot, R�me�, pedig bossz�t �ll �s meg�li Tybaltot.

A herceg sz�m�zi Veron�b�l R�me�t, aki, amikor meghallja a h�rt, �ngyilkos akar lenni, de L�rinc atya lebesz�li err�l. V�g�l beleegyezik �s Montuaba menek�l.

J�lia apja cs�t�rt�kre tervezi az esk�v�t, b�r ezt J�lia nagyon ellenzi (mivel � m�r f�rjn�l van �s szereti R�me�t).

L�rinc bar�t seg�t J�li�nak, azt aj�nlja neki, hogy egyezzen bele az esk�v�be, �s ad neki egy italt, amit�l tetszhalott lesz, �gy elker�lheti a menyegz�t. J�lia megfogadja tan�cs�t.

Amikor k�vetkez� reggel r�tal�lnak a "halott" J�li�ra, az esk�v�t lemondj�k �s mindenki J�li�t gy�szolja. L�rinc bar�t levelet k�ld R�me�nak, amiben el�rulja az igazs�got.

R�me� Boldizs�rt�l "megtudja", hogy J�lia meghalt, ez�rt m�rget vesz, �s Veron�ba indul.

L�rinc bar�t levele nem jut el R�me�hoz, mivelhogy a fut�rt a pestisj�rv�ny miatt nem engedik tov�bb.

Mikor R�me� J�lia kript�j�hoz �r, �ppen P�risz gy�szol a s�rn�l. R�t�mad R�me�ra, aki meg�li, ut�na pedig megissza a m�rget. Nem sokkal k�s�bb fel�bred J�lia, �s mikor megl�tja halott f�rj�t, � is meg�li mag�t.

K�s�bb L�rinc bar�t elmes�li a n�pnek, mi t�rt�nt, a k�t csal�d, pedig Isten csap�s�nak tekintik a t�rt�nteket �s kib�k�lnek.

R�me� �s J�lia az �r�k szerelmesp�r, a bemocskolatlan eszm�nyk�p a szerelemr�l, a v�gy amelyet mindannyian t�pl�lunk magunkban. De hal�luk t�rv�nyszer�. A vil�g �s annak h�tk�znapjai minden esetben kik�vetelik a maguk hely�t az �letben b�rmennyire is tiltakozunk ellene. Ha R�me� �s J�lia nem hal meg, ha szerelm�k nem �r tragikus v�get, akkor az id� �s az unalmas h�tk�znapok v�geznek szerelm�kkel. A t�k�letes szerelem nagy pillanata teh�t ez a darab, az emberi v�gy �s a rideg val�s�g szembes�t�se, a muland�s�g �r�kk�val�s�gg� t�rt�n� �tl�nyeg�l�s�nek a kr�nik�ja. A trag�dia hat�sa megrend�t� �s felemel�, meger�s�ti benn�nk azoknak az �rt�keknek a tisztelet�t amit R�me� �s J�lia k�pviseltek.